A "gyermek Jézusról" nevezett Szent Terézia nővér karmelita apácának önéletrajza (Szent István Társulat, 1917 v. 1918)
-Ex libris Szentkirályi Amy
-fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrálva.
Fordító: Nagyfejeö Gábriella
Kiadó: Szent István Társulat
277 oldal
24 cm x 17 cm
Lisieux-i Szent Teréz (Alenç on, 1873. január 2. – Lisieux, 1897. szeptember 30. ) karmelita rendi római katolikus szerzetesnő. Eredeti teljes neve: Marie-Franç oise-Thérese Martin. Magyar nyelvterületen hívják még (Lisieux-i) Kis Szent Teréznek is, megkülönböztetve őt ugyanazon szerzetesrend 16. századi nagy alakjától, Avilai vagy Nagy Szent Teréztől.
Tisztelete[szerkesztés]
Egy évvel halála után, 1898. szeptember 30-án jelent meg az elöljárója parancsára írt önéletrajza Egy lélek története címmel, amely azonban a nővérek által korrektúrázott változat. Hamarosan több nyelvre lefordították: 1901-ben angolra, 1902-ben lengyelre, 1904-ben hollandra és olaszra, 1905-ben németre, portugálra, spanyolra, japánra és oroszra. Magyarul először 1916-ban jelent meg. Ez az írása szerezte meg neki az ismertséget.
1907-ben X. Piusz pápa jelentette ki, hogy kívánja a szentté avatást. Egy magánkihallgatáson Terézről a következőt mondta: „ a modern idők legnagyobb szentje”. A boldoggá avatási pert 1910. augusztus 3-án kezdték meg. Ekkor még több olyan tanút meg tudtak hallgatni, akik Terézzel együtt éltek. A pert hét év múlva zárták le, s 1921. augusztus 14-én XV. Benedek pápa kiadta a dekrétumot, mely szerint Teréz az erényeket hősies fokon gyakorolta. A boldoggá avatást azonban már XI. Pius pápa végezte 1923. április 29-én, és ő avatta szentté is 1925. május 17-én. A Szent Péter-bazilikában 50 ezren, a bazilika előtti téren félmillióan voltak tanúi az eseménynek. XI. Pius 1927. december 14-én határozott arról, hogy Teréz Xavéri Szent Ferenc mellett a missziók védőszentje legyen. XII. Pius pápa 1944-ben, néhány héttel azelőtt, hogy Franciaország felszabadult a német megszállás alól, Szent Johanna mellett Franciaország második védőszentjévé tette Terézt. 1956-ban adták ki Teréz írásának fotokópiáját.
A katolikus egyház október 1-jén emlékezik meg Terézről.
II. János Pál pápa 1997. október 19-én egyháztanítói címmel illette, amit korábban csak két nő kapott meg: Sziénai Szent Katalin és Avilai Szent Teréz.
Szent Teréz teste elporladt, néhány csontdarab viszont megmaradt. Ezek a Lisieux-i bazilikában láthatók, egy koponyacsont darab viszont díszes fa ereklyetartóban 1994 óta járja a világot. Magyarországon 2007. augusztus 28. és szeptember 23. között volt ez az ereklye.
ELŐSZÓ
1843 szeptemberében egy húszéves ábrándozó, gondolataiba elmélyedő ifjú mászta meg a Nagy Szent Bernát felhőt karcoló ormát: mélabús tekintetében a szent lelkesedés lángja lobogott. Az Alpesek festői képe, a természet fenséges szépsége, ragyogó pompája ezer meg ezer fenkölt érzelmet támasztott lelkében; szive - oly tiszta, mint az Alpesek örökké csillogó hava és oly tüzes, mint a nap soha ki nem alvó lángja - túláradt a szeretettől és hálától, lángjait visszatartani, magába fojtani nem tudta; meg-megállott a vándor és szabad folyást engedett könnyei árjának ... Azután sietve folytatta útját és nemsokára el is ért oda, ahova törekedett: a szent kolostorhoz, mely a vészterhes magaslatról mint a reménység és legtisztább szeretet világító tornya szórja messze körül sugarait.
A kolostor tisztelendő perjele, akit megkapott vendégének előkelő szépsége és a vonásain elömlő nemesség, feltűnő jóakarattal fogadta őt. Kérdezősködött családja és születési helye után s így tudta meg, hogy a vendéget Martin Lajos József Szaniszlónak hívják s hogy 1823 augusztus 22-én született Bordauxban, amikor édesatyja - a bátor kapitány, a vallásosság, a hősiesség és becsületesség valóságos mintaképe - épen ott állomásozott. Megtudta még azt is, hogy szülei egy idő óta Alenconban laknak, Alsó-Normandiában, ahol Lajos volt az általános kedvenc, akit fivérei és nővérei mint a család Benjáminját szerették és kényeztették.
Jelenlegi ára: 4 500 Ft
Az aukció vége: 2021-06-25 18:27 .
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése